Eugenika és liszenkóizmus – A genetika botlásai és a XX. sz. történelme

Gausz János (1943) professzor, genetikus, az MTA doktora (biológia tudományok, 1995). 1971-től (alapításától) a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja Genetikai Intézetének munkatársa, ahol csoportvezetőként az ecetmuslica fejlődésgenetikájával foglalkozik. Kutatásai középpontjában az állat jobb-bal oldali szimmetriáját meghatározó genetikai mechanizmusok, valamint az egyedfejlődés során fontos szabályzóként működő protein-foszfatáz és kalpain enzimek állnak. Mindezek mellett az oktatásban is szerepet vállal: az SZTE TTIK Genetikai Tanszékén tudományos tanácsadó, vendégoktatóként a fejlődésbiológia kurzus egyik előadója.

Jelen előadásában Tanár Úr a múlt század történelmét tekinti át a genetikus szemével. Szó lesz az emberi rasszok genetikai különbségeiről (inkább hasonlóságáról!), a II. világháború előtti fajelméletekről és természetesen a hitleri Németország elvakult és legtöbbször tudománytalan fajnemesítési programjáról (eugenika).

Talán még tanulságosabb téma az egykori Szovjetunió genetikája, hiszen itt bőven akadnak magyar vonatkozások is! Hallhatunk Micsurinról, Liszenkóról és más szovjet „tudósokról”, akik sokszor kétkezi munkásból lettek kutatóvá és a súlyos csalásoktól sem riadtak vissza, hogy megcáfolják a „burzsoá” Darwin evolúciós nézeteit. Megtudhatjuk, mennyire összefonódott hatalom és tudomány: csak az érvényesülhetett, aki „beállt a sorba” és mindenek fölé helyezte államvezetés demagóg dogmáit.

Ilyen és ehhez hasonló kérdések kerülnek elő a mintegy egyórásra tervezett előadáson, melynek végén a hallgatóság szabadon kérdezhet az előadótól, hozzáfűzheti saját véleményét (esetleg tapasztalatait…)